Azért választottuk az első tematikus napunk témájának az energiaválságot, mert a kiválasztott négy probléma közül ez a legaktuálisabb, így valószínűsítettük, hogy a résztvevő diákok figyelmét is a legjobban megfogja. Az energiaválság azért lehet környezeti probléma, mivel a világ majdnem minden országában a felhasznált energia legnagyobb része még mindig a fosszilis forrásból származik. A fosszilis energiahordozók elégetés során kijutott CO2 üvegházgáz lévén az elsődleges okozója a globális felmelegedésnek. Az energiatermelés terén tehát szükség van egy energetikai váltásra, amelynek legnagyobb gátja, hogy nincs igazi alternatíva, amely képes a jelenlegi energiaigényt a fosszilis energiahordozókéhoz hasonló energiasűrűséggel megoldani. 

A tematikus nap során, tehát a részt vevő diákok figyelmét felhívjuk arra, hogy az energiahasználatnak mik a fenntarthatósági aspektusai, mi a probléma a megújuló energiaforrások használatával és miért nem tudják jelenleg felváltani az uralkodó energiahordozókat. A megoldási lehetőségek terén két irányt mutatunk be, egyrészt azokat, amelyek technikai alternatívát nyújthatnak a jövőben, mint például a fúziós erőmű, illetve azokat, amelyek egyéni vagy kisközösségi lehetőségeket jelentenek, mint például a decentralizált energiatermelés vagy az energiaigény csökkentése.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 2023. június 9-én kerül sor az Erasmus+ Jövő időbe lépünk program keretén belül a 2. tematikus nap megszervezésére.

Az eseménysorozat témája a biodiverzitás csökkenése, amely Földünk biológiai sokféleségének veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Ezen a napon iskolánk diákjai részt vehetnek gyakorlati és elméleti programokon egyaránt, melyeknek célja tudatosítani azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a biodiverzitásra, valamint megismertetni különböző veszélyeztetett fajokat a lokális és globális környezetünkből. A téma megismertetése érdekében A biodiverzitás csökkenése címmel Hajdú László tart előadást hat osztály számára a díszteremben.

A program szervezői a tematikus napot megelőzően olyan plakátversenyt hirdettek, amelynek témájaként Erdély fokozottan veszélyeztetett élővilágát jelölték meg. A diákok egyénileg vagy 2–3 fős csoportban dolgozva egy általuk választott veszélyeztetett növény- vagy állatfajt kellett egy látványos digitális formájú plakáton bemutassanak. A beküldött munkákat a tematikus napon szakmai zsűri véleményezi és díjazza: I. díj – a Milvus Csoport felajánlásának köszönhetően egy 1 hetes gyűrűzőtábor a tengerparton, II–III. díjak – értékes könyvnyeremények.

A Jövő időbe lépünk Erasmus-program második tematikus napjának programtervezésében elsődleges szempontunk volt felhívni a figyelmet a biodiverzitás csökkenésére. Ugyanakkor fontosnak tartottuk iskolánk számos tanulójával megismertetni, felfedeztetni a témát, bevonva őket az érdekes és sokszínű tevékenységekbe.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 2024. január 15-én került sor az Erasmus+ Jövő időbe lépünk program keretén belül a 3. tematikus nap megszervezésére.

Előadás és szimuláció a globális felmelegedésről

2024. január 15-én a 4 for future harmadik tematikus napjának keretén belül Hajdú László Hunor PhD tartott előadást a globális felmelegedésről, ennek a hatásairól mind a regionális mind a lokális környezetre vonatkozóan. Az elméleti ismertetést bemutatót követően felvázolta azokat a szükséges lépéseket, amelyek a probléma orvoslását eredményezhetné. Ezek után a XI.E. osztály részt vett egy szimuláción, ahol bizonyos változtatások hatásait vizsgálták meg az éghajlatváltozás mértékének csökkentése érdekében, mindezt egy erre a célra elkészített weboldal segítségével.

Filmnézés: Özönvíz előtt

A dokumentumfilm főszereplője, Leonardo DiCaprio, a Föld megmentésére keres megoldást, választ a kérdéseire. A film fő témája az éghajlatváltozás, és annak befolyásoló tényezői. DiCapriót az késztette arra, hogy elvállalja a szerepet, hogy a klímaváltozásról már egy ideje beszélnek a világban, de mintha nem történne semmi ellenlépés, így úgy döntött, hogy megpróbálja felhívni újra az emberek figyelmét erre a kérdésre.

A filmben DiCaprio a világ különböző régióiba látogat, hogy feltárja az emberiség okozta globális felmelegedés hatását, és arra keresi a választ, hogy miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást és megmenteni az eltűnés szélére került állatfajokat, ökoszisztémákat és őslakos közösségeket. A filmben több negatív, illetve pozitív példát láthatunk, mint például azt, hogy egyes országokban a politikai erők nagyon sok pénzt fektetnek abba, hogy tagadják a globális felmelegedés tényét. Viszont egyes helyeken már elindultak a fejlődés útján, a „fenntartható jövő” felé. A filmben DiCaprio sok jelentős emberrel beszélget, készít interjút, mint pl. Barack Obama, Bill Clinton, John Kerry, Pan Gimun, Ferenc pápa, a NASA kutatói, valamint olyan aktivistákkal, akik a Föld megmentéséért dolgoznak.

DiCaprio filmjében elmondja egy gyerekkori történetét, miszerint gyermekkorában egy „lidérces” festmény lógott az ágya fölött, mégpedig Hieronymus Bosch egyik legismertebb műve, a Gyönyörök kertje című hármas oltárkép. A szárnyas oltár első részén Ádám és Éva a Paradicsomban, középső paneljén nyüzsgő tömeggel teli tájkép, a harmadikon pedig a pokol látható, amihez a mi világunkat/jövőbeli világunkat hasonlítja.

A film megragadó mondatai:

„Gyermekként nem értettem meg mindennek a jelentését, de úgy képzeltem, hogy ez egy bolygó, és egy nekünk szánt utópia a túlnépesedésről, a mértéktelenségről, a harmadik panelen látható befeketedett égbolt pedig azt juttatja eszembe, ami a környezetünkkel történik.”

„Többé nem hunyhatjuk be a szemünket a jelenséggel kapcsolatban, remélve, hogy majd csak megoldódik magától a dolog. Abban bízom, hogy a film ébresztőként szolgál majd, és rádöbbenti az embereket, hogy a vesztünkbe rohanunk, ha nem cselekszünk.”

„Ha az egész univerzumban gondolkozunk, a Föld csupán egy kis hajó. Ha süllyed a hajó, mindannyian, együtt süllyedünk vele…”

Az utolsó tematikus nap tulajdonképpen az előzők összegzése is, hiszen minden az ember által okozott környezeti probléma kiindulópontja a fenntarthatatlan fogyasztás. Minden, amit az ipar vagy a mezőgazdaság előállít környezetterheléssel jár és a nyugati társadalomban elfogadott a „több mindig jobb” elv, valamint a korlátlan növekedésbe vetett hit okozza nagyrészt a globális felmelegedést, a biodiverzitás csökkenését és a többi környezeti problémát. 

A tematikus nap célja, hogy a diákok meglássák az összefüggéseket a fogyasztói társadalom, annak szokásai és az egyes környezeti problémák között, valamint olyan a megoldásokkal ismerkedjenek meg, amik jól alkalmazhatók a mindennapokban, akár lényeges életszínvonal csökkenés nélkül is (pl. a megtermelt élelmiszer 30-50%-a végzi hulladékként, ami tudatos vásárlással drasztikusan csökkenthető lenne).

A program egyik fontos eleme a települési helyzettérkép elkészítése. A résztvevő iskolák különböző lokális környezetbe vannak beágyazva, azonban vannak olyan kutatási szempontok, amelyek összehasonlítási lehetőségeket biztosítanak. A helyzettérkép összeállítása az iskolai diákság aktív közreműködésével a tanárok mentorálásával valósul meg. Az elsődleges cél, hogy olyan adattömeget hozzunk létre, amely alkalmas komplex adatelemzésre.

Az adatgyűjtést a diákok végzik, akár egyénileg, akár kiscsoportos formában előre meghatározott területeken és módszertan alapján. A területek a következők: (1) Demográfiai vizsgálat; (2) A globális felmelegedés hatása; (3) Zöldterületek nagysága, minősége, (4) Köztisztaság állapota; (5) A megbízható, fenntartható és modern közlekedés; (6) A vízgazdálkodás, a vízhez való hozzáférés; (7) A megbízható, fenntartható és modern energia; (8) Biológiai sokszínűség; (9) Fenntartható gazdaság; (10) Élelmiszergazdaság. A fenntarthatósági attitűdvizsgálat során alkalmazandó kérdőív első részénél, az általános kérdések kidolgozásánál az ilyen jellegű környezetvédelemről szóló társadalomtudományi kutatásokban uralkodó NEP logikát vettük alapul. A kérdőív második részénél tíz olyan terület köré alakítottuk ki a kérdéseket, amelyek környezetterheléssel járnak és alapvetőek a mindennapi élet során. Mindegyik esetben olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyből következtetni lehet a válaszadó attitűdjére, szokásaira és tudására az adott környezetterhelő komponens kapcsán. Emellett fontos cél a saját kezdeményezésű beszélgetések létrehozása és moderálása is. 

Az összegyűjtött anyagokat az elkészített egységes kutatási jelentés elemzési logikájának segítségével hozzuk egységes formátumra. A helyi szinten elkészített problématérképek és kutatási jelentéseken keresztül  lehetőség nyílik a helyi önkormányzatok részére megfogalmazott javaslatok összegyűjtésére, majd azok benyújtására is. A négy kutatás eredményeit nemzetközi elemzésekben fogjuk összevetni, amely angol nyelvű publikációja is megvalósul.

A fenntarthatósági tábor egy orientációs hét, mely során a résztvevő diákok körbejárnak globálisan és lokálisan több környezeti problémát.  A táborba 10-10 diák érkezik minden iskolából, akik 4-4 fős, nemzetközi összetételű csapatokat alkotnak. A csapatok 5 környezeti probléma feldolgozásával foglalkoznak, amelyek az energiaválság, a hulladékgazdálkodás, a globális felmelegedés, a vízkrízis és a biodiverzitás csökkenése. Minden csapat koordinálásáért egy meghívott neves szakember és egy mentortanár felelős. A tábor célja a fenntarthatósági probléma értelmezése és egy saját csoportötlet kidolgozása, amit egy előadás keretében muztatnak be társaiknak és tanáraiknak a fiatalok. A prezentációban röviden be kell mutatni az adott környezeti problémát (a globális látásmódon keresztül egészen a helyi problémákig) és a felmutatott témára vonatkozó saját innovatív megoldást kell összefoglalni. A tábor során a résztvevők a témájukhoz szükséges információkat plenáris előadások, egyéni mentorálás és lokális terepszemlék segítségével szerzik meg.

Minden résztvevő iskola önálló tanulmányi versenyt hirdet a fenntarthatóság témakörében. A versenyeken eredményesen szereplő diákok részt vehetnek a négy iskola részvételével megvalósuló nemzetközi innovációs versenyen 2024 májusában Miskolcon. A versenyre olyan középiskolás fiatalok jelentkezését várjuk, akik a jelen és a jövő társadalmának fenntarthatósági problémáira innovatív, implementálható megoldással állnak elő, legyen az pl. technológiai fejlesztés vagy társadalmi szemléletet formáló megvalósítás. A versenyre lehet csapatban, vagy egyénileg is nevezni. Csapat esetén a maximális létszám 3 fő. A verseny során a következő szekciók közül tud választani a tehetséges fiatal: (1) A termékelőállítás környezeti terhelésének mérése, számszerűsítése, (2) Természet közelivé tétel (,,Természetesítés”), (3) Önellátás, önkorlátozás, emissziócsökkentés, (4) Az elégedettség forradalma. A szekció kiválasztása mellett a diák a 9 környezeti probléma (globális felmelegedés, fenntarthatatlan fogyasztói szokások, vízkrízis, hulladékválság, biodiverzitás csökkenése, energiaprobléma, antropogén katasztrófák, nagyipari élelemiszertermelés, túlnépesedés) egyikében (bizonyos esetekben párhuzamosan is) szükséges, hogy létrehozza pályaművét. Ezzel az orientációs mezővel szeretnénk biztosítani a reális témaválasztást, valamint a strukturált holisztikus szemlélet elsajátítását is inspiráljuk.