A Természetjáró Egyesület a III. Tematikus nap előtt ráhangolódásként plakátpályázatot írt ki "Globális felmelegedés - amit mi tehetünk" címmel, melyre 36 pályamunka érkezett. A tematikus nap előtti héten az iskola folyosóján lévő televízióban ráhangoló vetítések folytak. 

A Természetjáró Egyesület vállalta fel a programelemeket megvalósító tanárok felkészítését.

A III. Tematikus napra vendégelőadónak Gergely József fotóriportert, madarászt hívta meg az egyesület, témája a "Klímaváltozás és hatása a Tisza mente élővilágára" volt. 

A Természetjáró Egyesület a tematikus napon biztosította a diákok és az előadók ajándékait is. 

Bővebben itt olvashatunk az eseményről: ITT

A globális felmelegedés az egyik legközismertebb környezeti probléma, annak okai azonban sok esetben még mindig nem ismertek a diákok előtt. Az éghajlatváltozás legfőbb oka az ipari forradalom kezdete óta használt fosszilis energiahordozók elégetése következtében megnövekedett légköri üvegházgáz koncentráció. Az ipari forradalom kezdetén a CO2 légköri koncentrációja 280 ppm körüli volt, ami jelenleg 410 ppm feletti. Mivel az éghajlatváltozást ez a tényező befolyásolja leginkább, ezért a nemzetközi klímaegyezmények arra törekednek, hogy az országok vállalják a CO2 kibocsátásuk csökkentését. 

A tematikus nap célja, hogy a diákok pontosan értsék, hogy mi áll a globális felmelegedés hátterében, azonosítani tudják azokat a jelenségeket, amelyek ennek a folyamatnak a következményei (sokszor félreértelmezett, hogy mit is okoz pontosan a klímaváltozás), valamint belássák, hogy az életük mely területén tehetnek ők, ennek a folyamatnak az enyhítéséért (pl. közlekedés, fogyasztás és klímaváltozás kapcsolata stb.) Mivel egyre inkább elfogadott az a tény, hogy a klímaváltozást már nem lehet megállítani, maximum lassítani a folyamatot, ezért fontos felhívni a diákok figyelmét az adaptációra is.

A fenntarthatósági tábor egy orientációs hét, mely során a résztvevő diákok körbejárnak globálisan és lokálisan több környezeti problémát.  A táborba 10-10 diák érkezik minden iskolából, akik 4-4 fős, nemzetközi összetételű csapatokat alkotnak. A csapatok 5 környezeti probléma feldolgozásával foglalkoznak, amelyek az energiaválság, a hulladékgazdálkodás, a globális felmelegedés, a vízkrízis és a biodiverzitás csökkenése. Minden csapat koordinálásáért egy meghívott neves szakember és egy mentortanár felelős. A tábor célja a fenntarthatósági probléma értelmezése és egy saját csoportötlet kidolgozása, amit egy előadás keretében muztatnak be társaiknak és tanáraiknak a fiatalok. A prezentációban röviden be kell mutatni az adott környezeti problémát (a globális látásmódon keresztül egészen a helyi problémákig) és a felmutatott témára vonatkozó saját innovatív megoldást kell összefoglalni. A tábor során a résztvevők a témájukhoz szükséges információkat plenáris előadások, egyéni mentorálás és lokális terepszemlék segítségével szerzik meg.

A program egyik fontos eleme a települési helyzettérkép elkészítése. A résztvevő iskolák különböző lokális környezetbe vannak beágyazva, azonban vannak olyan kutatási szempontok, amelyek összehasonlítási lehetőségeket biztosítanak. A helyzettérkép összeállítása az iskolai diákság aktív közreműködésével a tanárok mentorálásával valósul meg. Az elsődleges cél, hogy olyan adattömeget hozzunk létre, amely alkalmas komplex adatelemzésre.

Az adatgyűjtést a diákok végzik, akár egyénileg, akár kiscsoportos formában előre meghatározott területeken és módszertan alapján. A területek a következők: (1) Demográfiai vizsgálat; (2) A globális felmelegedés hatása; (3) Zöldterületek nagysága, minősége, (4) Köztisztaság állapota; (5) A megbízható, fenntartható és modern közlekedés; (6) A vízgazdálkodás, a vízhez való hozzáférés; (7) A megbízható, fenntartható és modern energia; (8) Biológiai sokszínűség; (9) Fenntartható gazdaság; (10) Élelmiszergazdaság. A fenntarthatósági attitűdvizsgálat során alkalmazandó kérdőív első részénél, az általános kérdések kidolgozásánál az ilyen jellegű környezetvédelemről szóló társadalomtudományi kutatásokban uralkodó NEP logikát vettük alapul. A kérdőív második részénél tíz olyan terület köré alakítottuk ki a kérdéseket, amelyek környezetterheléssel járnak és alapvetőek a mindennapi élet során. Mindegyik esetben olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyből következtetni lehet a válaszadó attitűdjére, szokásaira és tudására az adott környezetterhelő komponens kapcsán. Emellett fontos cél a saját kezdeményezésű beszélgetések létrehozása és moderálása is. 

Az összegyűjtött anyagokat az elkészített egységes kutatási jelentés elemzési logikájának segítségével hozzuk egységes formátumra. A helyi szinten elkészített problématérképek és kutatási jelentéseken keresztül  lehetőség nyílik a helyi önkormányzatok részére megfogalmazott javaslatok összegyűjtésére, majd azok benyújtására is. A négy kutatás eredményeit nemzetközi elemzésekben fogjuk összevetni, amely angol nyelvű publikációja is megvalósul.

A program előkészítése során, a diákok által kitöltött kérdőívekből kitűnik, hogy az egyik leginkább érdeklődésre számot tartó kérdéskör a biodiverzitás csökkenése. Ez összecseng azzal, hogy ez az egyik legégetőbb környezeti probléma, ami viszont a szakmai berkeken kívül kevésbé ismert, ezért különösen fontos ennek a témának a széles körű ismertetése. 

A földtörténetben eddig ismert öt nagy kihalási hullám, aminek közös jellemzője, hogy a fajok nagy része eltűnt a bolygóról. Jelenleg a hatodik nagy kihalási hullámban élünk, amit egyes tudósok a holocén kihalási jelenségnek neveznek és aminek sajátossága, hogy ennek okozója az ember bioszféra átalakító tevékenysége. A fajok évi tízezres nagyságrendben tűnnek el és ez a mennyiség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyes területeken vagy a Föld egészén az ökológiai rendszer összeomlik, ezzel veszélyeztetve az emberi életet is. 

A tematikus nap célja, hogy felhívja a diákok figyelmét erre a kevéssé ismert környezeti problémára és annak súlyosságára, megismertesse ennek legfőbb okait és azokat a lehetőségeket, amelyek a probléma csökkentését elősegítik. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy olyan viselkedésmintákra hívjuk fel a figyelmet, ami egyéni szinten is segít a probléma enyhítésében, így pl. a fogyasztói szokások és a biodiverzitás kapcsolatára. Célunk, hogy ezeket a diákok megértsék és integrálják a mindennapjaikban. 

Minden résztvevő iskola önálló tanulmányi versenyt hirdet a fenntarthatóság témakörében. A versenyeken eredményesen szereplő diákok részt vehetnek a négy iskola részvételével megvalósuló nemzetközi innovációs versenyen 2024 májusában Miskolcon. A versenyre olyan középiskolás fiatalok jelentkezését várjuk, akik a jelen és a jövő társadalmának fenntarthatósági problémáira innovatív, implementálható megoldással állnak elő, legyen az pl. technológiai fejlesztés vagy társadalmi szemléletet formáló megvalósítás. A versenyre lehet csapatban, vagy egyénileg is nevezni. Csapat esetén a maximális létszám 3 fő. A verseny során a következő szekciók közül tud választani a tehetséges fiatal: (1) A termékelőállítás környezeti terhelésének mérése, számszerűsítése, (2) Természet közelivé tétel (,,Természetesítés”), (3) Önellátás, önkorlátozás, emissziócsökkentés, (4) Az elégedettség forradalma. A szekció kiválasztása mellett a diák a 9 környezeti probléma (globális felmelegedés, fenntarthatatlan fogyasztói szokások, vízkrízis, hulladékválság, biodiverzitás csökkenése, energiaprobléma, antropogén katasztrófák, nagyipari élelemiszertermelés, túlnépesedés) egyikében (bizonyos esetekben párhuzamosan is) szükséges, hogy létrehozza pályaművét. Ezzel az orientációs mezővel szeretnénk biztosítani a reális témaválasztást, valamint a strukturált holisztikus szemlélet elsajátítását is inspiráljuk.

Azért választottuk az első tematikus napunk témájának az energiaválságot, mert a kiválasztott négy probléma közül ez a legaktuálisabb, így valószínűsítettük, hogy a résztvevő diákok figyelmét is a legjobban megfogja. Az energiaválság azért lehet környezeti probléma, mivel a világ majdnem minden országában a felhasznált energia legnagyobb része még mindig a fosszilis forrásból származik. A fosszilis energiahordozók elégetés során kijutott CO2 üvegházgáz lévén az elsődleges okozója a globális felmelegedésnek. Az energiatermelés terén tehát szükség van egy energetikai váltásra, amelynek legnagyobb gátja, hogy nincs igazi alternatíva, amely képes a jelenlegi energiaigényt a fosszilis energiahordozókéhoz hasonló energiasűrűséggel megoldani. 

A tematikus nap során, tehát a részt vevő diákok figyelmét felhívjuk arra, hogy az energiahasználatnak mik a fenntarthatósági aspektusai, mi a probléma a megújuló energiaforrások használatával és miért nem tudják jelenleg felváltani az uralkodó energiahordozókat. A megoldási lehetőségek terén két irányt mutatunk be, egyrészt azokat, amelyek technikai alternatívát nyújthatnak a jövőben, mint például a fúziós erőmű, illetve azokat, amelyek egyéni vagy kisközösségi lehetőségeket jelentenek, mint például a decentralizált energiatermelés vagy az energiaigény csökkentése.

Szerbia középiskoláiban egyelőre nincs hagyománya a témaheteknek és a tematikus napoknak. A magyarkanizsai Természetjáró Egyesület a helyi Beszédes József középiskola tanulóival úttörő feladatot vállalt be ezen a téren.  A megszokott, klasszikus tantermi foglalkozásokat pörgősebb, diákokhoz közelebb álló programelemekkel cseréltük le. Ebben a tekintetben jó választásnak bizonyult, hogy a tematikus napot az első félév utolsó tanítási napján szerveztük meg. Igyekeztünk minden diákot bevonni a tevékenységekbe, melyek nagyon változatosak voltak. 

A témanap sikeres megvalósításához elengedhetetlen volt egy jó forgatókönyv elkészítése. Számos egyeztetés során arra a megállapításra jutottunk, hogy intézményünk szellemisége is meg kell jelenjen valamiképpen ebben, de azért illeszkedjen az adott keretrendszerbe, hogy a jó tapasztalatok a későbbiek folyamán máshol is felhasználhatók legyenek. Mivel az iskola kevés tanulóval rendelkezik, ezért azt tartottuk helyesnek, hogy minden tanuló egyformán be legyen vonva a tevékenységekbe, de ne érezze ezt tehernek.

A tanulókat kilenc csoportba osztottuk, így minden tanár, aki a felhívásra jelentkezett, 5 tanórán keresztül foglalkozott a diákokkal, akik körforgásban vettek részt az egyes programelemeken. A mentor tanárok különböző kompetenciákkal rendelkeznek, ezért mindenki olyan feldolgozási módszert választott, amely hozzá legközelebb áll. A programelemekbe ezáltal beépült a tanár egyénisége és az eddig alkalmazott módszertana is. A tanárok mellett sikerült az önkormányzat képviselőjét is bevonni a munkába. A programelemek megvalósítása sok projektszemléletű tanulói aktivitást igénylő feladatot tartalmazott. A mentorok a pedagógus továbbképzésnek, a módszertani útmutatónak, online egyeztetésnek köszönhetően felkészültek a feladatra, minden tanulónak tudtak egyénre szabott feladatot adni.

Az SNI-s diákok is kiválóan teljesítettek: a plakátpályázaton például két különdíjat érdemeltek ki. Némely feladat (pl. ökokvíz) komoly előtudást igényelt, a diákok jelezték, hogy előismereteik nem elégségesek a kérdések megválaszolásához. Mivel játékról volt szó, ezért a csoport a mentorral közösen a kérdés megválaszolása után beszélte meg helyes válaszokat, így biztosítva a rendszerszemléletű gondolkodás megvalósulását. A programelemek kiválasztásánál szempont volt, hogy kibontakozhasson a tanulók tehetsége is. Erre kiváló lehetőséget nyújtott a Szörfbajnokok minikutatás, melynek keretében megcsillogtathatták a prezentációs képességeiket és az IKT eszközök felhasználásának ismeretét is. 

A témanap megvalósítását a résztvevők pozitívan fogadták, jó hangulatban telt el a nap. A jó légkör is bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a diákok megismerkedhessenek a fenntarthatósági problémakörrel, megfogalmazhassák saját ötleteiket a jövőre nézve.